Néhány szó a névadó falvakról.


* Makkos-Hetyét "Hege" néven 1313-ban, "Hethye" néven 1432-ben említi oklevél. 1928-ban Alsó-Szoporral egyesült Alszopor néven. Majd 1950-ben a nagy község egyesítési lázban, Újkérrel összevonták, és Újkér részeként élt tovább. Az akkori hatalom, sajnos el akarta sorvasztani, ami majdnem sikerült is, lakosai száma a 1990-es évekre 15 fő alá csökkent. A község Győr-Moson-Sopron megye déli részén található.
* Egyházashetye első írásos említése: "Hege" 1338. A későbbiekben előfordult az "Ohethye" 1463, "Felsew Heythye" (vagy más néven "Aderyanhaza" 1467) változat is. Templomára utaló első elnevezése 1470-ből maradt fenn "Eghazashege". A község Vas megye dél-keleti felén található.
* Hetyefő 1241-ben említik először "Terra Heghe" néven. A középkorban a türjei konvert birtoka volt, de nemesek is - főleg a Hetyei-család tagjai - bírtak itt részeket. A falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett, puszta volt. 1808-ig a falu a "Hetyefei" nevet viselte. A község Veszprém megye nyugati felén található.

A Név írásmódjai.

A név mai írásmódja, Hettyey, Hettyei, Hetyey, Hetyei változatban is előfordul. Ki melyik változatott viseli, az csupán azt jelenti, valamikor hogy írták be a nevét, az anyakönyvbe. Olyan is előfordul számtalan esetben, hogy ugyanaz a személy neve több féle módon szerepel, különböző anyakönyvi bejegyzésekben.

A család története.


* Régi Sopron és Vas vármegyei nemes család. Ez utóbbi vármegyében fekszik Felső-Hetye helység, Makkos-Hetye pedig, melyről a család előnevét írja, a szomszéd Sopron vármegyéhez tartozik.
* A család 3 címeréről tudunk.
1. címer: I. Ferdinánd aragon király 1415.10.20.: Balra dűlő pajzs vörös mezejében arany koronás ezüst leopárd szájában vérző nyulat tart. Koronás sisak. Sisak disz az előtűnő pajzsalak korona nélkül. Takaró vörös-ezüst.
2. címer: Kék mezőben zöld talajon, fehér lovon vágtató, veres ruhába öltözött magyar vitéz, jobbjában kivont kardot, baljában török főt tart. Sisak disz: növekvő veres ruhás magyar vitéz, jobbjában görbe kardot, baljában üstökénél törökfőt tart, takarók (kék-arany, vörös-ezüst.)
3. címer: Udvar alján hullámzó vízár, melyből hátravetett szarvakkal és első lábával fél szarva emelkedik ki és pajzs baloldalára tekint. A pajzson zárt hadi sisak, mind két felül kék és arany takarókkal. A sisakon bajnoki koszorú, amelyből két arany sasszárny nő ki. Hetyey Sámuel pécsi megyés püspök által használ címer.

* 1067-ben Salamon király alatt főispánságot viselt a család egyik tagja . Állítólag ebből a családból származott az a Vácz nevű remete, akiről Vác városa nevét kapta. Szent László király - akinek a mogyoródi csata előtt, 1074-ben megjósolta győzelmét - rendkívül kedvelte őt.
* 1267-ben IV.Béla megerősíti nemességében Hetyei Mihály fiát, Márton ispánt, szolgagyőri várjobbágyot.
* 1300-elött Miklós Sopron és Moson vármegyék főispánjának bizonyságlevele, hogy Heghe-i Kozma, s Miklós Chepannak fia és érdektársai Heghe-i Orbán megöletésére nézve egyezkedtek.
* 1313-ban Hetyei Kozma fia Kozma, Orbán fia Miklós és Pál fia Péter a szomszédos Szopori családbeliekkel bizonyos versengések iránt kiegyeztek a győri káptalan előtt.
* 1338. 10. 02. Hetyei Dénest, Lőrincet, Pétert birtokhasználattól eltiltották.
* 1381. 06. 10. A vasvári káptalan jelenti a királynak, hogy amikor parancsára Hetyey Lőrinc fia Jánost vissza akarta iktatni a hetyei birtokrészbe, Mesteri István fia János, Csói Gothárd fia János és társaik ellentmondtak.
* 1381. 09. 26. Szécsi Miklós országbíró a Hetyei Lőrinc fia János által mesteri István fia János, Csói Gothárd fia János és Káldi Imre fiai: Demeter és Miklós ellen a hetyei birtokrész iktatásának ellentmondása miatt indított pert, Szent Márton nyolcadára halasztja.
* 1381-ben Hetyei János fiairól, Lőrincről és Pál mesterről olvasunk.
* 1383. 01. 28. Zeech-i Miklós comes Mária királynő országbírája ítéletlevele szerint, Hetye-i Lőrinc fia: Péter, királyi ember
* 1388. 01. Hetyei Lőrinc fia János és Mesteri István fia János vitájában a Hetye és Beken birtok között fekvő 62 holdnyi terület ügyében a bírák úgy ítéltek, Hetyei Lőrinc fia János köteles a földre esküt tenni, hogy az mindig Hetyéhez tartozott.
* 1390. Hetyei János Somogyvármegye Alispánja.
* 1390. 01. 08. Hetyei Lőrinc fia János mg.
* 1393.01.03. Mesturi István fiai elzálogositsák Hethye falu mellett vasmegyei birtokukat Hethye-i Lörinc fiainak, János, Péter és Miklós mestereknek.
* A XIV. században Sényő (Szabolcs vármegye) birtokosai közt emlitik a Hetyey családot.
* 1397. Mesteri István fia János és Balázs fiai Mihály és György eltiltották Káldi Imre fiát Lászlót Bek birtok elidegenítésétől, Hetyey Lőrinc fiait Jánost, Miklóst és Pétert a megvételtől.
* 1399.07.01. Laki Márton özvegye Cecilia, aki Hetyey Lőrinc fia János leánya elismeri, hogy hozományát és nászajándékát megkapta.
* 1407.04.24. a vasvári káptalan előtt Kissomlyói Domonkos hetyei részbirtokát Hetyei Miklósnak 1 márkáért elzálogosítja
* 1410.07.02. Hethye-i Lörinc fia Miklósnak elengedik az esküt, hogy Hethye-i birtokáról engedélye nélkül távozott két jobbágya.
* 1415.10.20.-án I. Ferdinánd aragon király cimert adományoz, a Hetyey és a Bátéi családnak.
* 1420.07.22. Ellentmondása miatt, királyi jelenlét elé idézték Hethye-i Péter fiát Leustákot.
* 1428. Hetyei László rábáközi alispán, 1432. 10. 20.-án még az, de 1433 pünkösd táján már Mohai Vid fia János.
* 1443.12.18. Polányi László és Hetyei László borostyánkői várnagyok fegyverszünetet kötöttek Ebersdorfer Zsigmond, soproni kapitánnyal.
* 1444.03.19. Hetyei László Borostyánkői várnagy.
* 1444.09.18. a vasvári káptalan parancs folytán Somlyói Balázs kértére vizsgálatot eszközöl Hetyei István, Keledi Gál és Csokonyai Sebestyén hatalmaskodók ellen.
* 1446.06.15. Pálocz-i László comes országbíró a vasvári káptalanhoz. Amikor a most folyó pesti országgyűlésen együtt volt az ország képviselőivel, eléje járult Egerwar-i Tamás fia: Kelemen és a saját, valamint Egerwar-i Balás fia: Mihály nevében bejelentette, hogy Hethey-i Chaloka, Éliás és István a zavaros időkben elfoglalták tőlük a vasmegyei Ozko nevű birtokuk harmadrészét.
* 1449.01.13. Pálóci László országbíró az Wk-i András és István felperesek, és Hethye-i Péter fia: Illés alperes között a felpereseknek a vasmegyei Hegyefelde prediumban történt statuciájánál az alperes által nyilvánított ellentmondás miatt indult pert az alperes okleveles bizonyítékainak bemutatására Szent György nyolcadára (máj. 1.) halasztja.
* 1450.01.13. Pálóci László országbíró meghagyja a vasvári káptalannak, küldje ki hites emberét, hogy annak jelenlétében a királyi ember Hethye-i Péter fia: Illés alperest Wk-i László és István felperesek ellenében Hegyefelde predium statuciójánál nyilvánított ellentmondása miatt keletkezett perben eléje Vízkereszt nyocladjára (jan. 13.) megidézze.
* 1451.03.07. Hetyei Domonkost Hetye birtokába visszaállították.
* 1451.05.01. Pálóci László országbíró meghagyja a vasvári káptalannak, küldje ki hites emberét, hogy annak jelenlétében a nádori ember a vasmegyei Hegyefelde statuiójánál nyilvánított ellentmondás miatt keletkezett perben Hethye-i Lesták fiát: Istvánt, Kyled-i Gált és Orsolya asszonyt, Hethye-i Illés leányát és a nevezett Kyled-i Gál feleségét, mint alpereseket idézze perbe.
* 1456.04.22. Palocz-i László comes országbíró bizonyítja, király beleegyezésével és az országnagyok közbenjárásra megszüntetvén előbb a jelzett pert, az országbíró előtt egyezségre léptek, ha azonban Kanysa-i Miklós és Imre az adott terminuskor nem járulnának hozzá a megállapodáshoz, akkor sem ők ketten, sem familiarisaik nem részesek a kölcsönös nyugtázásban, és a Rozgoniak tovább vihetik ellenük a pert, éppúgy, mint Hethye-i István és Keled-i Gáll ellenében.
* 1464.07.02. Guti Ország Mihály nádor meghagyja Vas megyének, hogy Sythke-i Gothárd fia János alábbi panasza tárgyában tartson, a megyében tanúvallatást, és arról tegyen jelentést. A panasz szerint, Hetye-i Lesták fia István két familiárisával, a panaszosok Sythke és Tokorc possessiojára tört, és onnan a jobbágyoknak 200 állatját elhajtotta.
* 1466. 01. 09. Gergely tasnádi vikárius megparancsolja a Gebe-i, Ders-i és Waswary-i plébánosoknak, hogy idézzék meg színe elé Chasar-i Lászlót, Hethey-i Pál, András fia Dénes és Ágota, Bessewnewd-i Márton özvegye ellenében.
* 1466. 09. 15. Benedek a soproni keresztesek praeceptora eltiltja Keresthyen birtokuk elfoglalásától a Zopor-i, Hegye-i és Bazth-i nemeseket.
* 1466. 09. 27. Ország Mihály nádor közli a vasvári káptalannal az Wk-i András fiai: Gotthárd és János meg Wk-i István fiai: György és László felperesek valamint Hethye-i Lesták fia: István s Kylked-i Gál és ennek felesége Orsolya asszony alperesek között a vasmegyei Hegye föld birtoklása miatt indult perben hozott ítéletét.
* 1467-ben kelt Mátyás király iktató parancsa a budai káptalanhoz, hogy Békén és Felső-Hetye, másképp Adorjánháza helységekben Keledi Gált, és Hetyei Istvánt beiktattassák.
* 1470. Somlyói Péter és Hetyei István a köztük történendő párbajra és egyéb hatalmaskodásra nézve kiegyeztek.
* 1476. 04. 01. Vasmegye előtt Hernátmesteri Péter özvegye Neste eltiltja Hetyei Istvánt és Keledi Gál özvegyét Ilonát és fiát, Gergelyt Beken vasmegyei birtok további használatától.
* 1477. 12. 14. Mátyás király, a Mesteri Hásártos Gergely özvegye Anasztázia, Mesteri Balázs fia Mihály lánya és társai által Hetyei Lesták fia István és társai ellen, a náluk zálogban lévő Beken vasmegyei birtokért indított pert, elhalasztja.
* 1480. 12. 26. Márta asszony, Hethye-i István leánya -Hathalom-i László özvegye- megtiltja a neki járó hitbér elidegenitését.
* 1486. 10. 26. Mátyás király, a Mesteri Hásártos Gergely özvegye Anasztázia, Mesteri Balázs fia Mihály lánya és lányai által Hetyei István fia László ellen indított perben, utóbbit meg nem jelenés miatt megbírságolja.
* 1493. 02. 05.-én lefolytatott perben szerepel Hethey Péter,
* 1493. 07. 22. Chakan Imre, Derencheny Pál beregi ispán alispánja és a négy szolgabíró emlékezetül adja, Orozy-i Tamás, Hethe-i István, Obegan-i Eles Benedek, Nagbegan-i Simon, Gechche-i Barnabás, Gergely és János, Hethe-i Damján...... egybehangzóan eskü alatt azt vallották, hogy ők nemesektől és nem nemesektől egyaránt tudakozódva megtudták azt,......
* 1494. 06. 11. A magvaszakadt Hethye-i Józsa birtokának eladományozásához Keled-i Gál fiai hozzájárulnak.
* 1500. 04. 20. Sopron megye hatósága (Martinus de Gyaloka vicecomes et iudices nobilium) bizonyítja, hogy Kanisa-i János kérelmére kiküldte a saját kebeléből egyik szolgabíráját: Hethey Mihályt bizonyos vizsgálat megtartására.
* 1520. Hetyei Tamás volt egervári várnagyot említik meg a feljegyzések.
* 1522. 06. 16. Kerepecz-i Pelbárt beregi alispán és a szolgabírák emlékezetül adják, kiküldték a törvényszékről jogtalanul elhajtott jobbágyok visszaigénylésére Homoky János szolgabírót meg Dobrouh-i Pétert, Hethe-i Simont, Kyrsano-i Jánost és Kyrsano-i Pétert.
* 1526-ban Hethey Mihály Tomori Pál segítségére siet, és a csatában maga is elesik.
* 1549. Egyházashetyén Hetyey Györgyöt emlitik, mint birtokost.
* 1549. Hetyey Illés Kiscsajta birtokosa.
* 1556. Chany Ákos Felsewzepethkbe beiktatásán jelenvolt Hetyey Gergely.
* 1559-ben Makkos-Hetyére nyer birtokadományt, innen írja a család előnevét.
* 1582.04.09. Uriszék tagja volt Hetyey Péter.
* 1589-ben keresetet inditott Rédey Mihály leánya Zsuzsanna Hettyey Miklósné a kuria előtt, Rédey Pál Pásztohy Gergelynek zálogba adott Kis-Réde és Tarna-Mize birtokok végett.
* 1589-1590 Hettyey János Zala vármegye jegyzője.
* 1590 Horváth Jánost fejvesztésre ítélték Hetyei György halála miatt. Bizonyos férfiak tanácsából elengedték büntetését, de ennek fejében 200 forint értékben Gyeliben lévő javait zálogba adta Hetyey Tamásnak és Andrásnak.
* 1591-ből származó záloglevélből arról értesülhetünk, hogy Hetyey Bálint hat évig volt kegyetlen török rabságban, majd kiváltotta magát. E célra Palásty Györgytől kapott ötszázötven magyar forintot. Fedezetéül lekötötte a Vas megyei Hetyében található elhagyott nemesi kúriáját és ugyanitt hét jobbágytelket, valamint öröklött nemesi szőlőjét a "Kis-Somló" szőlőhegyén.
* 1592.-ik év július végén Puszta-Szikszónál a törökök elleni csatában, az egri főemberek közül fogságba esett Balázs deák István kapitány, Segney Miklós, aki meg is sebesült, Fáy András, Bory Pál hadnagyok és Hetyei Pál egri kanonok.
* Hetyei Bálint 1597-1605-ben nádori ítélőmester volt. 1603-ban visszahelyeztetési parancsot nyert sitkei és tokorcsi zálogban vett részbirtoka iránt Sitkey Tamás ellenében. Eziránt a per még 1608-ban is folyt, midőn - úgy látszik - egyesség által szüntetett meg. Ugyancsak 1596-ban a vármegye követül küldte az országgyűlésre. 1599-ben újra követül választották.
* 1597-ben Zichy György és Hettyey Bálint prothonotarius a vármegye nevében a főispánhoz követségül mennek, s ott tiltakoznak, hogy a sárvári őrség lovait a vármegye legelőin élelmezzék.
* 1597. évi XXXII. törvénycikk. Vas és Sopron vármegye, meg a Nádasdy Kristóf özvegy uraszszonya között fennforgó viszálykodás kivizsgálására kinevezik: Kaszaházi Joó János urat, Ő felsége személynökét, Hetyey Bálint, nádori itélő mestert.......
* 1598. 07. 01. Hetyei Bálint mester, mint a nádori helytartó protonotáriusa volt jelen, a soporoni városházán a meggyesi lázadás ügyében.
* 1603. október 3-án Vízkelety János és Hettyey János a "Badachon" nevű szőlőhegyet adományba kapták. 1922-ben Hettyey Ferencné szül. Siklósy Ilona eladta e birtokot herceg Esterházy Pálnak.
* 1607. március 27-én, az Újkéren megtartott törvényszékben Mátéfalvay (Matheffalway) Máté perében vállalt képviseletet, és Hettyey János özvegye nevében ünnepélyesen tiltakozott a nagyvölcseji birtokvásárlás miatt.
* 1620.04.13. Uriszék tagja volt Hetyey István Sopron vármegye főadószedője.
* Az 1631-es összeírás szerint Lócson a Dukai-, a felsőlócsi Nagy-, a Döbrőczy- és a Hetyey-családok voltak a jelentősebb birtokosok.
* 1631. Lócson megtartott egyházlátogatáson többekközt megjelent, Hetyei Gergely, Mihály, és István ez utóbbi Vasmegye eskütje.
* 1631. Répceszemere vizitációján, jelenvolt, a 65 éves Ajkay Péter Hettyey Piroska férje.
* 1631. Rákóczy György Szamosujvárhoz tartozó birtokot Hettyei Bálintnak adja zálogba azon vitézségéért, melyeket Faragó András mezei hadak kapitánya és alvezérsége alatt, előde Bethlen Gábor idejében, a római császárral való harcban kifejlett.
* 1631. május 9.-én evangélikus egyházlátogatás volt Felszoporon. A róla készült jegyzőkönyv említi, hogy a templom épült a régi Cseme, Szopory, és György család lelki buzgóságából, amint ezek maradékai vallják. Ezek utódai és a Kálmán, makkoshetyei Hetyei, és a Csíkos családok utódai tartanak jogot a templom kegyúri jogához.
* 1632.11.02. Uriszék tagja volt Hetyey István esküdt.
* 1635. 04. 28. Hetyey Ferenc Zádonai Mihály újkéri lelkész elött tesz végrendeletet.
* 1641. Hetyey János Eszterházy Miklós nadorhoz folyamodványt küld.
* 1656. Hetyey Andrást avatták fel kertai lelkésznek.
* 1657-es kezeslevélből tudjuk, hogy Hetyey György hetyei lakos negyven forint kezességet vállalt Horváth György peresztegi jobbágyért, akit Balogh András lólopásért vetett fogságra.
* 1674. Hetyei András görbői lelkész megjelent a pozsonyi rendkívüli törvényszék előtt
* 1691. 04. 01. keresztelték Makkos-Hetyén Imre Deák és felesége Eörsök leányát, keresztszüleik: Pásztory Zsigmond és Hetyey János.
* 1695. Egyházashetyei egyházlátogatáson jelen voltak Hetyei Zsigmond, Tomsics János, Berzsenyi János (Johannes Borson) nemesek.
* 1696. 12. 13. Asboth esperes behívatta Nemeskére, Lócs képviselőit, Hetyei István megyei esküdtet és Szabó Istvánt.
* 1715. Összeiráson Sárkereszúron lakik Hetyei Ádám.
* A 18. század második felében Torony földesurai a Jaák-nemzetségből származó Nitzky család, és a Hetyei család volt.
* Simonyi földesurai: Jánossy, Hajas, Hetyei és a Vidos családok voltak.
* 1731. 04. 06. királyi leirat, kötelezi az evangélikusokat a nemeskéri templom visszaadására a katolikusoknak, bojkottálják: Hetyei Ádám Makkos-Hetyéről....
* 1735. Szily János Szombathely első püspöke keresztszülei, Hetyei Dániel és Sillinger Róza volt Makkos-Hetyéről.
* 1743. Hetyei Boldizsár Sopron Vármegye szolgabirója.
* 1754. Fejér vármegyei nemesi összeiráson Sárkereszturon Hetyei János szerepel.
* 1757. 05. 08. Hetyey László Sáros vármegye táblabírája.
* 1809. Sárkereszturon Hetyei György árendásként szerepel.
* 1809. Hetyei családot birtokos nemesként írták össze Cécén.
* 1828. Fejér vármegyei nemesi összeiráson Pátkán emlitenek Hetyei családot.
* 1828. Cécén Hetyei nevü doktort emlitenek.
* 1832-1833 Hetyey László Felpéc, 1834-1837 Mérges, 1837-1882 Bakonyszombathely evangélikus lelkész.
* 1840. Sárkereszturon Hetyei Jánost emlitik.
* 1840-1847. Bodméron Hetyei Sándor a tanitó, a pápai református főiskolát végezte. Itt született a fia Hetyey Gábor, aki szintén pedagógus lett
* 1842. 07. 08. Hetyei János zalai földbirtokos méréseket végzett és feljegyzéseket készített a teljes napfogyatkozásról.
* 1843. nemesi összeíráson Csákvárot élnek: 2 István, 2 János, Mihály, András öreg, András ifjú.
* 1848. 03. 19. képviselő jelöltek: Németújvár: Hetyey István, Körmend: Hetyey Vince.
* 1848. 05. 12. A nemzetőrök összeirásában , Felső-Szoporon Hetyei Józef 33 éves , Makkos-Hetyén Hetyey János 23 éves és Hetyey Miklós 23 éves szerepelnek.
* 1848. Hetyey Mihály Bődi lakos, honvéd a 44. honvéd zászlóaljnál.
* 1850. A csákvári nemesek, öreg Szőnyegi Pál, Szőnyegi János, Hetyei András, Hetyei Istvánné, öreg Varjas István, Varjas Pál, Varjas Sándor és ifjabb Szőnyegi Pál pert indítottak gróf Esterházy Miklós ellen, mert negyvenkét embere segítségével őket, összesen négy és fél jobbágytelkükből erőszakosan elűzte.
* 1856- Hetyey András Kertán evangélikus lelkész.
* 1866-1902. Csíkvándon Hetyey Mór a lelkész.
* 1897. 09. 07. Kitüntetik Hettyei Gyulát
* Az 1754-55. évi országos nemesi összeíráskor:
Sopron vármegyében: Boldizsár, Ádám, József, 2 János, Ferenc, Dániel.
Fejér vármegyében: András.
Vas vármegyében: Péter, 2 János, Miklós, 2 Mihály, 3 István, János özv., László, András, Benedek és Zsigmond élnek.
* Az I. világháború áldozata: Hetyei János Felszopor, Hetyey Miklós Makkoshetye, Hetyey Ferenc Nyim, Hetyei Sámuel Egyházashetye.
* A II. világháború áldozata: Hetyei József Dávod, Hetyei János Tordas, Hetyei István Tordas, Hetyei József Tordas.
* A bezdáni vérfürdő, 1944 (Jugoszlávia) 101 áldozata között található Hettyei Mihály, és Hettyei József.


Néhány említésre érdemes Hetyey.

* Hetyey Benedek szombathelyi megyei pap, és püspöki iktató.
* Hetyei János Zala-megyei földbirtokos. Aktív a XIX. sz. első felében, Zalaegerszegen. Szorgalmas "égboltnézegető", számos csillagászati és légköri jelenséget jegyzett fel, amelyekről a korabeli lapokban számolt be. A holdon egy kráter róla van elnevezve.
* Hettyey István 1810-ben Vas vármegye táblabírája, majd számvevője.
* Hetyey Gábor
szül. Hettye 1845. szept. 22. - Karlsbad, 1903. szept. 1. A gimnáziumot Szombathelyen és Esztergomban végezte, a teológiát ugyanott hallgatta. 1870. júl. 2. misés pappá szenteltetett föl. Tanár volt a nagyszombati főgimnáziumban, majd tanár és tanulmányi felügyelő az esztergomi érseki líceumban. Később kelkiigazgató lett a bécsi Pazmaneumban, 1893.-ben hercegprímási kelkiigazgató, 1894.-ben esztergomi kanonok. 1897-ben pécsi püspök lett. Nagy összegű (100 000 forint) alapítványt tett Pécsett felállítandó katolikus egyetem céljaira. Nevét Püspökszentlászlón forrás őrzi.
* Hettyey István 1848-ban a német-újvári kerület országgyűlési képviselője volt. 1867-ben Vas vármegye második alispánjává választották, s 1869-ben a királyi tábla bírájává nevezték ki. 1885-ben nyugdíjazásakor, érdemeiért királyi elismerésben részesült.
* Hettyey Vince az 1848-i országgyűlés körmendi képviselője.

Irodalom:
Belitzky János: Sopron vármegye története.
Nagy Iván: Magyarország családai.
Kempelen Béla: Magyar nemes családok.
Varga Ferenc: Adatok a felszopori kistemplom történetéhez.
Szederkényi Nándor: Heves vármegye története.
Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története.
Révai Nagy Lexikona.
Dominkovits Péter: Egy kora újkori ügyvéd pályaképe - Szepsy (Zepsy) János.
Dr. Balla Ferenc - Dr. Balla István: A bezdáni vérfürdő, 1944.
D. Payr Sándor: A nemeskéri artikuláris evangélikus egyházközség története.
D. Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület Története.
Fejérpataky László: Magyar czimeres emlékek 2. füzet.
Lichtneckert András: A Hettyey szőlő történetéhez 1603-1922.
Bereg megye hatóságának oklevelei a Jagelló-korban
Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája
Farkas Gábor: Fejér Megyei Történeti Évkönyv