SZOLGAGYŐRI VÁR

 

Szolgagyőr
Vármegye: Sopron
Ország: Magyarország
Régió: Győr-Moson-Sopron megye
Helységnév 1: Pusztacsalád
PUSZTACSALÁD - SZOLGAGYŐR


* A minden lakott településtől távol eső várhely az egykori Szolgagyőr major helyén ma álló erdei háztól 1 km-re Ny-ra található. Pusztacsalád templomától, melynek ma a határába esik, ÉNy-ra légvonalban 4 km-re helyezkedik el. Tszf. magassága 164 m, környezetéből csak a tőle északra található kis patak felől emelkedik ki 4-5 m-rel. A környék enyhén hullámos alacsony dombvidék, a középkori Nagy-erdő területe.
* A régészeti szakirodalomban Rómer Flóris jóvoltából már 1878-ban megjelenik a szolgagyőri "pogányvár". Bella Lajos 1891-ben járta be a tőle néhány kilométerrel északabbra elhelyezkedő fertőszentmiklósi halomsír-mezővel együtt. A két jelenséget összefüggésbe hozta egymással. Minden bizonnyal soproni megfigyelései alapján, ahol a Burgstall (Várhely) esetében az őskori sáncvár közelében helyezkedik el egy a szentmiklósihoz hasonló halomsír-mező. Lövő történetének feldolgozói, Mohl Adolf és Balics Lajos is leírták - igaz pontatlan méret-adatokkal - a szolgagyőri várat. Érzékeltették különbözőségét az az óta sajnos elpusztult lövői várhoz képest. A lövői Várhely közepe domború volt, míg a szolgagyőri valamivel nagyobb vár belseje lapos és egyszeres árok védi. Nováki Gyula 1963-ban járta be és mérte fel vázlatosan a várat. Ő ismerte fel, hogy jellege alapján középkori. Sándorfi György társaságában, 1976-ban megkísérelték elkészíteni a vár mai igényeknek megfelelő geodéziai felmérését. Ez akkor azért nem sikerült, mert a sűrű erdőben - megfelelő térkép híján - nem tudták a helyszínt megtalálni. Az azonosításra - a megfelelő térkép birtokában - 2002-ben került sor Dénes József és Nováki Gyula részvételével. Ezt követően készült el a várhely pontos felmérése.
* Belső területe az új felmérés szerint 60x53 m-es, ovális alakú. A védett területet 12-14 m széles, mai állapotában is 1,2-1,3 m mélységű árokgyűrű veszi körül. Védett területének nagysága 0,25 ha. Jelenleg az egész terület - jelentősen elbokrosodott, nehezen áttekinthető - erdő. Nováki Gyula 1963-as bejárásakor még legelő volt. Viszont az első katonai felmérés 1784-ben készült térképén a vár helyén egybefüggő erdőség látható. Nyilvánvaló, hogy a terület használata, erdősültsége még az utóbbi évszázadokban is többször változott.

/Dénes József/